A legnagyobb szabadságban is eluralkodhat az embe-ren a bezártságérzet. Talán amiatt, mert ha nincsenek korlátok, keretek..., nem tudja behatárolni magát, nem tudja mettöl meddig terjed a biztonsága. már Ami mögöttünk van, az megváltoztathatatlan. Másként élni csak a jövoben lehet. A kérdés csak az, hogy mennyi a jövö. Az életünknek melyik szakaszában kezdjük el a változást? Mert vannak bizonyos határok, amiket nem lehet túllépni. Van, ami-kor már késõ a változás. A változásokhoz lelemé- nyességre, ügyességre, minöségi, tiszta látásmódra van szükség. Talán azt is kimondhatjuk, hogy szerepváltásra. Ez esetben nagyon oda kell figyelni, hogy ne az történjen, hogy a szerep megmarad, de azt a szerepló más stílusban játssza el. Ugyanúgy oda kell figyelni arra is, hogy a sze-rep ne hagyja el a szereplöt, mert sokkal könnyebb más szereplôt találni, mint más szerepet. Mivel nem ismerjük a változások utáni idöszak szabályait, kénytelenek vagyunk az elöbbi darabjaiba kapaszkodni, és amikor el- bizonytalanodunk, könnyen megtörténhet, hogy visz- szaesünk abba a közelmúlt- ba, amikor már kezdett oda Jutni a világ, hogy nem volt hatalom a tudás, nem volt erény a jóérzés, az erkölcs, alelkieket eltiporták az anya-